A perifériás érbetegség – közismert nevén érszűkület – a szívinfarktushoz és szélütéshez hasonlóan az érelmeszesedés egyik megjelenési formája. A betegség a verőerek – artériák – falának kóros átalakulása, merevvé válása, melyet a belső átmérő, így a keringő vérmennyiség csökkenése jellemez.

Abetegségleggyakrabbanazalsóvégtagverőereibenlépfel.Azalsóvégtagiérszűkületjelentősmértékbenakadályozhatjamindennapitevékenységünket,késői felismerése pedig akár a szövetek elhalásához, a lábak kisebesedéséhez, a lábujjak elfeketedéséhez, majd a végtag amputációjához is vezethet.

Az életkor előrehaladtával az artériák fokozatosan veszíthetnek rugalmasságukból, az érbelhártyára pedig – az évek múltával – egyre több úgynevezett plakk rakódik le. Ezek fokozatosan elmeszesednek, amely folyamat az erek áteresztő képességének csökkenéséhez vezet. A végeredmény tehát az érszűkület, ami azzal a következménnyel jár, hogy a szervek, sejtek, szövetek nem jutnak a vér közvetítésével elegendő oxigénhez, és azokhoz a tápanyagokhoz sem, amelyek egészséges működésüket, megújulásukat biztosítják.

Hogy elkerülhessük a súlyos szövődményeket, nagyon fontos az érszűkület korai felismerése, kezelése, valamint a betegség kialakulásban is jelentős szerepet játszó rizikófaktorok karbantartása.